2013.08.13. - A ken­ta­u­rok több­sé­ge üs­tö­kös le­het

Egy ame­ri­kai ku­ta­tó­cso­port sze­rint a NA­SA WI­SE inf­ra­vö­rös űr­táv­cső ál­tal vég­zett meg­fi­gye­lé­sek alap­ján a ti­tok­za­tos kis égi­tes­tek, az ún. ken­ta­u­rok je­len­tős ré­sze üs­tö­kös le­het.

A Ju­pi­ter és Nep­tu­nusz pá­lyái kö­zött ke­rin­gő kis égi­tes­tek, a ken­ta­u­rok a gö­rög mi­to­ló­gia fé­lig ló, fé­lig em­ber tes­tű te­remt­mé­nyei után kap­ták ne­vü­ket, s eh­hez hű­en, égi­test­ként is ket­tős ter­mé­sze­tet mu­tat­nak. Egy­fe­lől ugyan­is a klasszi­kus fő­öv­be­li kis­boly­gók­ra ha­son­lí­tó tu­laj­don­sá­gú­ak, nem mu­tat­va üs­tö­kö­sök­re jel­lem­ző gáz- és por­ki­bo­csá­tá­si ak­ti­vi­tást, ami kó­ma és csó­va ki­fej­lő­dé­sé­hez ve­zet, más­részt pe­dig már ed­dig is több olyan ken­ta­urt is­mer­tünk, ame­lyek még­is mu­tat­tak va­la­mi­lyen üs­tö­kös-sze­rű ak­ti­vi­tást. Már ré­geb­ben fel­me­rült a kér­dés: va­jon mi le­het a kap­cso­lat a ken­ta­u­rok és az üs­tö­kö­sök kö­zött?

A NA­SA WI­SE (Wi­de-field Inf­ra­red Sur­vey Exp­lo­rer) inf­ra­vö­rös űr­te­lesz­kóp­ja ál­tal vég­zett meg­fi­gye­lé­sek sze­rint a ken­ta­u­rok mint­egy két­har­ma­da üs­tö­kös, a ma­ra­dék mint­egy egy­har­ma­da pe­dig ki­gá­zo­so­dá­si ak­ti­vi­tás nél­kü­li kis­boly­gó. Er­re a kö­vet­kez­te­tés­re ju­tott a NA­SA JPL ku­ta­tó­ja, James Bau­er ál­tal ve­ze­tett ame­ri­kai cso­port a WI­SE űr­te­lesz­kóp NE­O­WI­SE el­ne­ve­zé­sű, ki­ter­jesz­tett meg­fi­gye­lé­si prog­ram­já­ra ala­poz­va. A NE­O­WI­SE so­rán fő­leg föld­kö­ze­li kis­boly­gók és a Nap­rend­szer más ki­sebb égi­test­je­i­nek (tá­vo­li kis­boly­gók és üs­tö­kö­sök) meg­fi­gye­lé­se folyt.

Fan­tá­zia­rajz a ken­ta­u­rok zó­ná­já­ról a kül­ső Nap­rend­szer­ben. Ter­mé­sze­te­sen a va­ló­ság­ban a kis égi­tes­tek sok­kal rit­káb­ban for­dul­nak elő a ha­tal­mas tér­ség­ben, mint az áb­rán.
[NA­SA/JPL-Cal­tech]

A WI­SE/NE­O­WI­SE prog­ram ke­re­té­ben 52 ken­ta­urt és a ken­ta­u­rok­kal szo­ros di­na­mi­kai kap­cso­lat­ban le­vő szórt-ko­rong ob­jek­tu­mot vizs­gál­tak a ter­má­lis inf­ra­vö­rös (hő­su­gár­zás) tar­to­má­nyá­ban. Sőt, az 52 ob­jek­tum kö­zül 15 a WI­SE te­lesz­kóp­pal újon­nan fel­fe­de­zett égi­test.

A WI­SE inf­ra­vö­rös meg­fi­gye­lé­se­i­ből az égi­tes­tek fel­szí­ni fény­vissza­ve­rő ké­pes­sé­ge (al­be­dó­ja), il­let­ve az inf­ra­vö­rös meg­fi­gye­lé­se­ket a lát­ha­tó fény­tar­to­mány­ban vég­zett ész­le­lé­sek­kel ki­egé­szít­ve az égi­test mé­re­te is meg­ha­tá­roz­ha­tó. Az op­ti­kai tar­to­mány­ban vég­zett fo­to­met­ri­ai mé­ré­sek­ből a szín­in­de­xek, az égi­test fel­szí­né­nek szí­ne ha­tá­roz­ha­tó meg. Más, ko­ráb­bi meg­fi­gye­lé­sek sze­rint a ken­ta­u­rok a fel­szí­ni szí­nük alap­ján két nagy cso­port­ra kü­lö­nül­nek el: na­gyon vö­rös, il­let­ve kék-szür­ke (a Nap­hoz ké­pest ké­kebb vagy sem­le­ges) szí­nű al­cso­por­tok­ra. A WI­SE meg­fi­gye­lé­sek előtt még nem volt is­mert, hogy a kék-szür­ke szí­nű ken­ta­u­rok va­jon mind­egyi­ke üs­tö­kös-e vagy eset­leg ve­gye­sen üs­tö­kö­sök és kis­boly­gók is van­nak kö­zöt­tük.

A ken­ta­u­rok át­la­gos geo­met­ri­ai al­be­dó­ja 0,08±0,04, ami az üs­tö­kös­ma­gok sö­tét, a fényt ke­vés­bé vissza­ve­rő fel­szí­né­re em­lé­kez­tet. Ter­mé­sze­te­sen ez egy át­lag­ér­ték és van­nak en­nél na­gyobb, il­let­ve ala­cso­nyabb fény­vissza­ve­rő ké­pes­sé­gű ken­ta­u­rok is. Pél­dá­ul más, ko­ráb­bi meg­fi­gye­lé­sek sze­rint a 2060 Chi­ron 0,17±0,02, a 8405 As­bo­lus 0,13±0,03 al­be­dó­jú, de pél­dá­ul a 5145 Pho­lus fel­szí­ne 0,04±0,03 al­be­dó­jú, te­hát ez egy ala­csony fény­vissza­ve­rő ké­pes­sé­gű, sö­tét ob­jek­tum. A WI­SE meg­fi­gye­lé­sek sze­rint a ken­ta­u­rok és szórt-ko­rong ob­jek­tu­mok inf­ra­vö­rös su­gár­zá­si pa­ra­mé­te­rei is na­gyon ha­son­ló­ak. Emel­lett az új meg­fi­gye­lé­sek azt is meg­mu­tat­ták, hogy a kék-szür­ke szí­nű ken­ta­u­rok sö­tét, ala­csony al­be­dó­jú fel­szí­nű­ek, csak­úgy, mint az üs­tö­kös­ma­gok, s ez alap­ján a kék-szür­ke ken­ta­u­rok in­kább "tisz­tán" üs­tö­kö­sök, mint kis­boly­gók és üs­tö­kö­sök ve­gye­sen.

A ken­ta­u­rok és szórt-ko­rong ob­jek­tu­mok mé­ret­el­osz­lá­sa, va­la­mint az ek­lip­ti­kai üs­tö­kös­ma­gok (Ju­pi­ter-csa­lád üs­tö­kö­sei) mé­ret­el­osz­lá­sa is jó egye­zést mu­tat. A ko­ráb­bi égi me­cha­ni­kai vizs­gá­la­tok sze­rint a szórt-ko­rong ob­jek­tu­mok ken­ta­ur-pá­lyá­ra tér­nek át és a ken­ta­u­rok pá­lya­be­li fej­lő­dé­se Ju­pi­ter-csa­lád­be­li üs­tö­kös­pá­lyá­kat is ered­mé­nyez­het. A ken­ta­u­rok nagy ré­szé­nek pá­lyá­ja ka­o­ti­kus, il­let­ve az óri­ás­boly­gók erő­sen za­var­ják, s ez a ken­ta­u­ro­kat a Nap­rend­szer tá­vo­lab­bi ré­szei fe­lé, il­let­ve a Nap­rend­szer bel­ső tér­sé­ge­i­be té­rít­he­ti, így akár ek­lip­ti­kai üs­tö­kös­pá­lyák­ra. Egyéb­ként egy ilyen ken­ta­ur-ek­lip­ti­kai üs­tö­kös át­me­ne­ti ob­jek­tum­ra pél­da a Ju­pi­ter pá­lyá­ján túl ke­rin­gő 29P/Sch­wass­mann-Wach­mann 1 üs­tö­kös.

Az to­vább­ra is kér­dés ma­rad, hogy az üs­tö­kös­tu­laj­don­sá­go­kat nem mu­ta­tó, kis­boly­gó­sze­rű ken­ta­u­rok mi­ért ilye­nek és hon­nan ered­nek: a Nep­tu­nu­szon tú­li Ku­i­per-öv me­lyik ré­szé­ből, il­let­ve mi­lyen kap­cso­lat­ban le­het­nek a szórt-ko­rong ob­jek­tu­mok­kal.

Az ered­mé­nye­ket rész­le­te­ző szak­cikk az Ast­rophy­si­cal Jour­nal c. fo­lyó­irat­ban je­lent meg.

For­rás:

• NA­SA WI­SE News 2013.07.25.